Minden ember jobb időket remél,
De már sokat emlegetjük:közel a vég.
Mi lesz velünk,ha egyszer tényleg vége?
Mit viszünk magunkkal emlékbe?
Majd egyszer lelassul a Föld,
Megszűnik forogni az éltető gömb.
Felborul a nappal és éjszaka:
Többé nem lesz szükség naptárra.
Nappal felperzsel mindent a Nap,
Éjszaka jeget szór szét a fagy.
A gravitáció lesz majd az úr:
Minden mozdulatunkat lefelé húz.
A lassulás miatt lassabban öregszünk
Így a Halállal szemben is többször győzünk.
Viszont tovább tart majd megszületni,
Anyja karjában a kisded később kezd sírni.
Az összeomló világban a vallás szent:
Sokan várják az eljövendő Istent.
Mások sejtik,a kormány többet tud
Mint amit elárul.Ők tudják:nincs kiút.
A tömeg élelmet pakol a házba:
Az ágy alá,szekrénybe,kamrába.
A Remény gyertyát gyújt lélekben,
De azt gyorsan elfújja az Ismeretlen.
Madarak zuhannak a forró aszfaltra,
Bálnák ezrei vetődnek partra.
Az emberek félnek a bizonytalanságtól,
Nem a valóságtól rettegtek,hanem mástól:
Ózonlyuk,madárinfluenza,olvadó jégsapkák,
Globális felmelegedés és üvegházhatás.
Az igazi katasztrófák másmilyenek:
Nem lehet rájuk felkészülni,elképzelhetetlenek.
A bolygón milliónyi ember marad éhen,
Nem lesz finom gyümölcs úgy,mint régen.
Üvegház épül minden udvarra,
Próbálnak megélni napról napra.
A kertek sivárak,mint a homoksivatag,
Soha többé nem fog széllel szállni virágok illata.

De szövődnek szerelmek ebben a világban is,
Haldokló szívek próbálnak egymásra találni.
Gyerekek játszanak a sötét bunkerekben,
Csodára várnak angyali lelkükben.
Családok fognak össze,mint azelőtt soha,
Egyetlen embert sem hagynak magára.
Barátságok szakadnak meg a távolságtól,
Mivel nem lesz több üzenet egymástól.
Milyen lesz a jövő,miben lesz más?
El fog jönni,mint egy káprázatos látomás.
Részesei leszünk-e a véges pusztulásnak 
Vagy leszármazottaink kutatják a választ?
Hogyan menthetjük meg a Föld eltűnését?
Hogyan élhetünk földünkön örökké?
Ha megszűnünk létezni e világon,
Mint ősember rajzai a barlang-falon
Milyen emberi nyomot hagyunk hátra?
Milyen emlékkel kezdhetnénk újra?

2015.01.31.

Éva