Azt üzentedlegyek lámpás,azt ígértedTe adsz látást. De mennyi mag,és mennyi ember,mennyi vak,mennyi fegyver! Nehéz életek,kemény napok,gonosz terhek,búsabb dalok. Hogyan égjek,hogyan lássak,hogyan éljek,hogyan járjak? Csak Te vagy fényem,csak Te adsz olajat,Te vagy reményem,nekem Te mutass…

A csodás, fehér fény mindenen átjut,Csiklandozza kezem, az ablakon átfut.A fák árnyéka vetődik szobámra:A Nap sugara játszik tavaszt várva. A függönyöm arany színben úszik,A tükrön a fény furcsa arca látszik.A sárga gyöngy már nem olyan magas,De érzem, holnap már megjön…