Az időfolyam körülöttemzabosan folyik, de nálam az édes Idő megállt, s visszafelé telik. Nézek magam elé,bámulok a semmiségbe,magammal mit kezdeni nem tudok, úgy érzem,rossz helyen vagyok.Az idő eltelik rajtam,nem fog várni miattam,elszalad mellettem gyorsan.Az Idő és az én időmkétszer…

Kételkedem magamban,meginog a gyenge léc,aztán Ő jön és betakar,mit számít már a lét. Mérhetetlenül fájdalmas,ha átölel a Szomorúság,minden mosoly ártalmas,mikor vigasztalni próbál. Érzek minden lélegzetet,sírás haldoklik torkomban,barátságos kezek integetnek,mégis zuhanok…